Változó idő

 

 

Vannak napok,

mikor úgy érzem

szép vagyok, jó vagyok

s amúgy az élettel is,

nagyjából

elégedett vagyok.

Aztán vannak napok,

mikor olyan rút vagyok,

hogy a tükör előtt állva,

önmagamtól is

undorodok.

 

Magamtól kérdem

s magam adom a választ,

ki szerethet engem,

ha az előbb nem is látott?

 

Igen, vannak napok

mikor minden csodás,

mindenkit szeretünk,

bár tudjuk jól,

hogy azért nagyjából

mindenki más.

 

S egy-egy napon néha

a változás is furcsa,

hogyan lesz egyszerre,

a bátor tegnap hőse,

önámító, csaló,

rossz és hazudozó...

 

De talán a holnap is

egy újabb nap,

s mint minden új nap,

talán majd ez is

valami szépet ad?

 

Valami szépet !

s valami jót!

avagy csak

amolyan változót,

váltakozó változót,

kicsi rosszat – kicsi jót.