Összegezem...

 

 

Zakatol a vonat...

Megzavarom magam,

Rontok hol rontható,

Jobb sosem leszek!

Félni mindig félek!

 

Vagy más vagyok?

 

Megnyugtatom magam,

Javítok hol javítható,

Jobbnál is jobb leszek!

Félni sosem félek!

 

Látod magad is ilyen vagy

Nézd csak!

Mit csinál a ma?

Hová taszít a holnap?

S mit tettél a tegnap?

Lássuk, elemezd mit tettél,

(és húzd ki mit nem tettél)

 

...álmodtam, hazudtam,

magamnak hazudtam,

szerettem, határozatlan

tapogatóztam, féltem

Féltem hogy elesek

sárba tiport leszek.

Szeretetre vágytam,

szeretni akartam

Vártam és bíztam

a jövőben.

S ezért cserében,

eldobtam a múltat.

Szépnek láttam mindent

szépnek hódoltam

Örömömben sírtam

Bánatomban sírtam

Tomboltam, zokogtam

Majd sírtam szótalan

Fáztam a melegben

Égtem a hidegben

Vágytam és vártam

verekedtem s győztem.

 

Győztem elég sokszor

Jó voltam, szép voltam

Ne nevess

hogy így éreztem,

hisz volt elég nap

mikor vesztettem és

magányosan szenvedtem.

Aztán volt mikor

Semmit sem akartam.

Haragudtam,

szántam magam,

szántam mást,

Véletlenre bíztam sorsom.

Vártam az idő

Megoldja a változást.

Változás lesz holnap

Mind nevetni fognak.

Aztán kinevettem magam,

kinevettem mást.

Meghallgattam majdnem

mindenféle sírást.

Tanácsot is adtam,

Kapva hallgattam!

Bízva bíztattam.

Igazat mondtam?

Vagy akarva-akaratlan

hallgattam, hazudtam...


 

Hol is vagyok most?

A meghatározott magam?

Ez itt mind a tegnap.

Vagy talán a holnap?

Forog a föld,

Forog az idő,

s TE a mában élő

te kiismered magad?